Hűtünk vagy fűtünk?
Azt is tisztáznunk kell, hogy csak hűtésre vagy fűtésre szeretnénk használni.
Mivel a nyári hőség legfeljebb 1-2 hónapig tart, viszont fűtenünk ősztől tavaszig kell, így ha otthonunk fűtését is klímával szeretnénk megoldani, még fontosabb, hogy a kiválasztott készülék energiatakarékos és gazdaságos legyen.
Ha klímás fűtést tervezünk, mindenképp oda kell figyelnünk a készülék COP/SCOP értékére, vagyis az ún. jósági fokára (energetikai hatásfokára). Ez az érték megmutatja, hogy 1kW áramból hány kW fűtési energiát tud előállítani a klímaberendezés, ami energiacímkéjén könnyen ellenőrizhető. Minél nagyobb a COP szám, annál gazdaságosabb egy készülék, és annál jobb az energetikai besorolása.
További megtakarítást jelenthet, hogy a hőszivattyús klímaberendezések nagy részére az áramszolgáltatótól a teljes fűtési szezonra igényelhető a kedvezményes áramtarifa, a H-tarifa. Viszont csak abban az esetben vehetjük igénybe, amennyiben a készülékünk eléri vagy meghaladja a 3-as COP értéket, ezért a választás szempontjából fontos szempont lehet.
Edzés vagy alvás
Nagyon fontos, hogy milyen helyiségbe kerül a készülék, hányan és pontosan mire használják azt. Más típusú készüléket ajánlunk egy konditerembe – pl. mennyezeti klíma- és mást a baba-vagy hálószobába.
Alapvető tényező a helység mérete, a hűteni vagy fűteni kívánt tér légköbméter száma.
Fontos szempont, hogy milyen fekvésű a helyiség, mekkora ablakokkal rendelkezik, mennyire süt be a nap, szigeteltek-e a falak.
Kicsi vagy nagy?
Az egyik legtipikusabb hiba, hogy túl-vagy alulméretezzük a klímaberendezést. Az alulméretezett klíma ugyan valamivel kevesebbe kerül, de hűtés hatásfoka nem lesz elég hatékony, ráadásul a túlterhelt készülék könnydebben meghibásodhat. A túlméretezett klíma pedig mind a vásárlás, mind az üzemeltetés során felesleges pluszköltséget róhat ránk, és működése is zajosabb és huzatosabb lehet.
Zajszint
Bár a modern, inverteres klímáknál a legtöbb gyártó az alacsony zajszint elérésére törekszik mind a beltéri, mind a kültéri egységek esetén, tisztában kell lennünk vele, hogy a klímaberendezések működtetése – az áramló levegő surrogása miatt- bizonyos fokú zajjal jár.
Bár a termék adatlapján megtaláljuk a maximális beltéri és kültéri zajszint értékét, ezek nem mindig adnak releváns információt, és az egyéni érzékenységek is eltérő lehet. Nem mindegy, hogy a nappaliban vagy a hálószobában hallgatjuk a klímát, és persze az sem, hogy nappal vagy éjjel.
Általánosságban leszögezhető, hogy a szobán belül 40 dBA feletti tartós zaj már zavaró, a nyugodt, zavartalan alváshoz pedig 28 dBA alatti zajszint szükséges. Így a leendő klímánk zajszint értékeit valahova ide kell belőnünk.
Ma már sok klíma rendelkezik csendes, éjszakai üzemmód funkcióval is, amikor csupán egy susogó fának megfelelő 17–20 decibeles zajt bocsát ki.
Ha nagyon érzékenyek vagyunk a zajokra érdemes elgondolkodnunk a légcsatornázható klímán, mely abban az esetben, ha jól megtervezett és helyesen kivitelezett, szinte hangtalan működést garantál.
Klímák „luxuskivitelben”
Jó, ha tudjuk, hogy a legmodernebb kílmák ma már számos kényelmi funkcióval is rendelkeznek. Ilyen például a wifin keresztüli hőmérsékletszabályzás, a napfény érzékelő, a pollenszűrő funkció vagy a páratartalom szabályzó. Ezek az extrák természetesen növelhetik a berendezések vételárát, ugyanakkor érdemes átgondolnunk, hogy hosszú távra tervezve mi éri meg mégis számunkra.
Segítséget szeretnél a klímaberendezések kiválasztásában?
Kérj ingyenes helyszíni felmérést (Bp. területén)!
www.klimacommando.hu
