Az egyre növekvő mennyiségű hőhullámokkal az egészségügyi problémák kockázata is emelkedik.
Szervezetünk ilyenkor fokozott izzadással védekezik.
Mire jó, ha izzadunk?
A verejtékezés feladata, hogy fenntartsa a szervezet optimális hőmérsékletét; az izzadtság a pórusokon át jut el a bőr felületére, ahol a hőelvonással járó párolgás hűteni kezdi testünket.
Ám mivel az izzadás vizet von el a szervezettől, kevesebb víz jut az agynak, az izmoknak és a belső szerveknek.
Az izmok működésében a sejtek sótartalma is szerepet játszik, és az izzadással testünk nemcsak vizet, de sót és értékes ásványi anyagokat is veszít, emiatt az elektrolitegyensúly felborul, ez pedig izomgörcsöket okozhat.
A folyadék-és sóveszteség kiszáradáshoz is vezethet, melynek vezető tünetei a fáradékonyság, étvágytalanság, szédülés, fejfájás, szapora szívverés, hányás, hányinger.
Ha a folyadékveszteség átlépi a testtömeg öt százalékos értéket, az már elég a hőguta kialakulásához is.
Ez esetben szervezetünk hőháztartása zavart szenved és hőfelesleg jelentkezik, testünk nem tudja a felesleges hőt leadni és túlmelegszik.
Hőgutát okozhat a nagy hőségben, szabad térben végzett intenzív fizikai munka, sportolás, de akár a túlzásba vitt napozás is.
A hőgutára utaló jelek a vörös fej, a forró, száraz bőr, élettelen arckifejezés, tántorgó járás, megemelkedett pulzus, igen magas testhőmérséklet (az érték elérheti a 43-44 °C-ot is), súlyos esetben akár az eszméletvesztés is.
Amennyiben az alábbi tüneteket tapasztalhatjuk magunkon vagy másokon: szédülés, émelygés, fejfájás, súlyos esetben láz, mielőbb hívjunk orvost!
A hőség idején immunrendszerünk is kemény munkának van kitéve, hiszen a melegben a kórokozók is könnyebben szaporodnak.
Kánikulában szívünk is túlórázik: mivel az erek nagy hőségben kitágulnak, szívünk gyorsabban ver, vérnyomásunk csökken, a lecsökkent kálium szint miatt szívritmuszavar is felléphet.
A kánikula az agyunk és idegrendszerünk működésére is kihatással van, gondolkodásunk és reakcióidőnk lelassul, gyengül a koncentráció, lankad a figyelem, fáradtabbnak és lehangoltabbnak érezzük magunkat.
Városi környezetben a hőség a levegőminőségére is kihat, a szmog és levegőszennyezés pedig pluszban megterheli a szív-és érrendszert.
Miért hánykolódunk alvás helyett?
Az alvási folyamatot többek közt a cirkadián ritmus szabályozza; s mivel a hűvösebb test álmosságot vált ki, az esti órákra belső maghőmérsékletünk csökken.
A pihentető alvás egyik alapja le a megfelelő hőmérsékletű hálószoba.
Mivel tartós hőségben a lakás éjszakára sem hűl le annyira, hogy kellemesen tudjunk aludni, ilyenkor romlik az alvás minősége is.
Nyáron az ideális hálószobai hőmérséklet 23-24 fok, pár fokkal magasabb mint a télen ajánlott (18-20 Celsius fok), mert egészségünk érdekében a külső és a belső hőmérséklet-különbség nem haladhatja meg a 15 fokot.
Kinek jelenti a legnagyobb kockázatot?
Mivel az idősebb emberek és a kisgyermekek nehezebben szabályozzák a hőmérsékletüket, ők az extrém hőmérséklet idején nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
